Északi-fok (Új-Zéland)

Az új-zélandi Északi-fok az ország Északi-szigetén, az Aupouri-félsziget északkeleti csúcsán helyezkedik el, 30 kilométerre keletre a Reinga-foktól. Az elnevezést gyakran szélesebb értelemben is használják a környékre. A szűken vett Északi-foknak nevezett földnyelv kelet felé kanyarodik, ezért az új-zélandi „szárazföld”, azaz a három fő sziget legészakibb pontja a földnyelv csúcsától néhány kilométerre nyugatra, a Surville-szikláknál van.GeológiájaAz Északi-fokot egy tenger alatti vulkánkitörés hozta létre. Sziget alakult ki a part közelében, majd a tengeri áramlatok homokot raktak le a sziget és a part között, egy tombolót hozva létre, ami összekötötte a vulkánt az Aupouri-félszigettel. Az így kialakult földhát helyi neve Waikuku Flat. A régi tűzhányó és a tomboló alkotják együtt a szűken vett Északi-fokot.Surville CliffsA közeli Surville-sziklák – ahol a legészakibb pont ténylegesen található – nevüket Jean-François-Marie de Surville francia kapitányról kapták, aki 1796 decemberében St Jean Baptiste nevű hajójával kikötött itt, hogy megbetegedett tengerészeit itt ápolja. Néhány nappal később James Cook is járt erre.A Surville-szikláknál 1,3 négyzetkilométeres területen szerpentinesedett mafikus peridotit került a felszínre. Ez a mélységi vulkanikus kőzet különleges, kedvező környezetet biztosít egy sor ritka és fenyegetett növényfaj számára. Közülük több endemikus faj csak itt él. Többek között megtalálható itt a: