ANZAC-öböl

Az ANZAC-öböl kis öböl a Dardanellák partjainál, a törökországi Gallipoli félszigeten. Az öböl nevét onnan kapta, hogy az első világháborúban itt szálltak partra az ANZAC hadtest katonái a Dardanellák ostroma hadművelet során, 1915. április 25-én . Az öböl mindössze 600 méter széles, két oldalán dombság övezi . A partraszállást követően ez az öböl volt az ausztrál és új-zélandi katonák legfőbb támaszpontja a Gallipoli-félszigeten a csata 8 hónapja alatt.A partraszállás alatt a katonák legfontosabb célkitűzése az volt, hogy biztosítság az öblöt, vagyis megtisztítsák az ellenséges katonáktól és lehetővé tegyék további katonák és az utánpótlás partra szállítását. Az ANZAC-öböltől a kialakuló frontvonal sosem távolodott messzebbre, mint 1 km, vagyis jóval a török tüzérség hatótávolságán belül maradt. William Birdwood tábornok, az ANZAC parancsnoka, az öböl egyik rejtett vízmosásában rendezte be parancsnoki harcálláspontját, példáját követték az Új-Zélandi és Ausztrál Hadosztály, valamint az Ausztrál 1. Hadosztály parancsnokai is. 1915. április 29-én javasolta Birdwood tábornok, hogy a korabeli térképeken név nélkül feltüntetett öblöt nevezzék "ANZAC-öböl"nek, míg a környező, a hadtest által elfoglalt térséget nemes egyszerűséggel "ANZAC"-nak